Gyakran Ismételt Kérdések

1. Ha a pénznyerő automata jogszerű birtoklását igazoló okirat rövidebb időszakot fed le, mint az engedély iránti kérelemben megjelölt 1 vagy 2 év akkor mennyi időre kerül kiállításra az engedély?

Amennyiben a pénznyerő automata jogszerű birtoklás időtartama rövidebb időszakra vonatkozóan kerül igazolásra, mint a kérelmében jelölt 1 vagy 2 év, úgy az engedély csak a jogszerű birtoklás időtartamáig kerül kiállításra.

2. Az engedélyezni kért pénznyerő automata átépítése, átalakítása esetén milyen jogszerű birtoklást igazoló okiratot kell benyújtani?

Az átalakított pénznyerő automata engedélyezése esetén az eredeti (átalakítás, átépítés előtti) és az új, az átalakítást, átépítést követő gyártási számot/számokat tartalmazó, a Kft. nevére szóló jogszerű birtoklást igazoló okiratokat kell becsatolni.

3. A pénznyerő automatán a nyeremény kifizetés módjának változása esetén mi a követendő eljárás?

A változást minden esetben be kell jelenteni, azonban az engedély kicserélését nem kell kérelmezni, és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni, mivel ez az adatváltozás az engedély adatait nem érinti. Amennyiben azonban ezzel a változással együtt más - az engedély adatait is érintő - változás is bekövetkezett az engedélyezett pénznyerő automatán, úgy minden esetben kérelmet kell előterjeszteni a változás engedélyezése iránt, valamint a játékhelyenként 5.000.- Ft-os igazgatási szolgáltatási díj befizetését is igazolni szükséges.

4. Az engedély adatait érintő változás esetében (pl. tét-nyeremény változás, játékjog szerzési mód változás, játékhely szám változás) mi a követendő eljárás?

Amennyiben az engedély adatait érintő változás következik be a pénznyerő automatán, úgy minden esetben a változás engedélyezése iránt kérelmet szükséges előterjeszteni a játékhelyenként 5.000.- Ft-os igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett. Amennyiben az engedély adatait érintő változás mellett egyéb változás (pl. mérésügyi hatóság által kiállított hitelesítési bizonyítvány érvényességének időpont változása, SzTH szám alszámának változása stb.) is bekövetkezett a pénznyerő automatán, úgy azt a kérelemre indult eljárás során becsatolt mérésügyi hatóság által kiállított hitelesítési bizonyítvány adatai alapján külön bejelentés megtétele nélkül is átvezetjük a nyilvántartásunkba.

Ha az ingatlannak több tulajdonosa, haszonélvezője van az ingatlan valamennyi tulajdonosának és haszonélvezőjének a bérbeadáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát is be kell csatolni.

6. Amennyiben a játékterem társasházban létesülne, milyen okirattal igazolható, hogy a társasházi tulajdonosok a játékterem üzemeltetését nem kifogásolják?

A társasházban létesítendő játékterem kérelem esetén a társasház közgyűlésének döntésével (határozatával), igazolható, hogy a társasház nem tiltotta meg a játékterem létesítését. Ezen okiratok becsatolása nem kötelező. Amennyiben a kérelem mellé nem csatolják a fenti okiratokat, úgy az engedélyező hatóság keresi meg a közös képviselőt. Az eljárás gyorsabb lefolytatását eredményezheti, hogy amennyiben a kérelmező rendelkezik a társasház közös képviselőjének elérhetőségével (név, cím), úgy azt a kérelem előterjesztésével egy időben közli az engedélyező hatósággal.

Igen, minden esetben be kell nyújtani az új címre vonatkozó jogszerű birtoklás igazolását.

Haladéktalanul jelezni kell írásban az eredeti befizetési bizonylat, vagy az arról készült hiteles másolat csatolása mellett, hogy a befizetést milyen jogcímre és melyik mérésügyi azonosító számú pénznyerő automatára kívánták teljesíteni, és kérelmezni kell a befizetés figyelembevételét a befizetés teljesítésekor elmaradt pénznyerő automata mérésügyi azonosító számának megjelölésével.

9. Milyen időpontban célszerű a személyi megfelelőség ismételt megállapítása iránti kérelmet benyújtani?

A személyi megfelelőség ismételt megállapítására vonatkozó kérelem elbírálásának is van ügyintézési határideje (22 munkanap). A kérelem benyújtására vonatkozó határidőt a jogszabály úgy határozza meg, hogy azt a személyi megfelelőség érvényességéig kell benyújtani az állami adóhatósághoz. Javasoljuk, hogy a személyi megfelelőség ismételt megállapítására vonatkozó kérelem és a személyi megfelelőség fennállásának igazolására vonatkozó iratok jogszabály szerinti határidőben való benyújtására fokozottan figyeljenek, mivel ellenkező esetben a szerencsejáték szervezői tevékenység megszüntetésére kerül sor.

2010. január 1-jét követően a személyi megfelelőség ismételt megállapítása és a hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez az erkölcsi bizonyítvány helyett a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány benyújtása szükséges. A hatósági bizonyítvány beszerzésének két lehetséges módja van.

Az egyik, amikor a bűnügyi nyilvántartó hatóság által külön erre a célra rendszeresített – a postán 150,-Ft-ért beszerezhető - formanyomtatványt (Adattovábbítás iránti kérőlap) kitöltve, az igazgatási-szolgáltatási díjat megfizetve a szervező maga keresi meg a bűnügyi nyilvántartó hatóságot. Ebben az esetben a személyi megfelelőség ismételt megállapítása és a hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez csatolni kell egy nyilatkozatot (1. és 2. számú nyomtatványok pótlapján), amelyben szerepel, hogy a szervező a hatósági bizonyítvány beszerzéséről maga intézkedett.

A beszerzés másik módja, amikor a szervező a formanyomtatvány megfelelő kitöltését és az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését követően a hatósági bizonyítvány beszerzésére az állami adóhatóságot hatalmazza fel. Amennyiben a szervező ezt a megoldást választja, a kérelmével és annak mellékleteivel együtt meg kell küldenie a hatóság részére a kitöltött formanyomtatványt, a hatósági bizonyítvány kiállításáért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazoló feladóvevényt, valamint a fent említett nyilatkozatot, amelyben a szervező feljogosítja az állami adóhatóságot az adatigénylés továbbítására (szintén az 1. és 2. számú nyomtatványok pótlapján). Ezt követően az adatigénylésre vonatkozó kérelmét az állami adóhatóság továbbítja a bűnügyi nyilvántartó hatóság felé.

11. Milyen esetekben kell a játékterem kérelemhez a hozzájárulást csatolni?

Amennyiben a kérelemhez csatolandó, a játékteremnek helyet biztosító ingatlan tulajdoni lapjából és a játékterem által elfoglalt helyiség bérletére vonatkozó szerződésből az állapítható meg, hogy a szervezőnek nem az ingatlan tulajdonosa adja bérbe helyiséget, azaz azt a szervező albérleti jogviszony keretében birtokolná, akkor a szervezőnek be kell nyújtania a tulajdonos (a főbérleti jogviszony bérbeadója) hozzájárulását ahhoz, hogy a bérlő (a helyiséget a szervező részére további bérletbe, azaz albérletbe adó) a helyiséget albérletbe adhassa. Ha a játékteremnek helyet biztosító ingatlan tulajdoni lapjából az állapítható meg, hogy, az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt, akkor az albérletbe adáshoz történő hozzájárulást a szervezőnek a haszonélvezőtől is be kell szereznie, és be kell nyújtania.

Több tulajdonos, illetve haszonélvező esetén valamennyi érintett személytől szükséges beszerezni a hozzájárulást.

A helyiség albérletbe adásához szükséges hozzájárulást, akkor is be kell nyújtani, ha a játékteremnek helyet biztosító ingatlan állami, vagy önkormányzati tulajdonban van.

Ha már működő játékterem esetén jelenti be a szervező a bérbeadó (a helyiséget a szervező részére albérletbe adó) személyében bekövetkezett változást, akkor is csatolni kell a játékteremnek helyet biztosító ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát, illetve ha szükséges, az albérletbe adáshoz történő hozzájárulást is (6. sz. nyomtatvány).

Amennyiben a játékterem társasházban létesül, akkor a szervezőnek azt szükséges igazolnia (társasház közgyűlésének határozatával, vagy a közös képviselő nyilatkozatával), hogy a társasház közgyűlése nem hozott a játékterem társasházban történő működését megtiltó határozatot.

12. A játékterem engedélyezése iránti kérelemhez a szervező köteles-e csatolni a külön jogszabályban meghatározott tartalmú szakhatósági állásfoglalást.

A szervező nem köteles csatolni a szakhatósági állásfoglalást. Amennyiben az ügyfél szakhatósági állásfoglalás nélkül nyújtja be játékterem kérelmét, akkor azt a SZEF szerzi be.

12/A. Mely játékterem engedély iránti kérelem esetében szükséges az engedélyezési eljárásban az építésügyi szakhatósági nyilatkozat?

A 2009. október 1-jét követően csak az I. kategóriába sorolt játékterem engedélyezésére irányuló kérelmek esetében van szükség építésügyi szakhatósági nyilatkozatra az engedélyezési eljárás során, és csak abban az esetben, ha arra az építményre, amelyben a játéktermet működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki.

12/B. A játékterem engedélyezési eljárást milyen összegű eljárási illeték terheli?

Az építésügyi szakhatósági eljárás illeték mértéke 10.000,-Ft. Eljárási illetéket köteles fizetni az a szervező, akinek 2009. március 1. és 2009. október 1. között I. vagy II. kategóriába sorolt, illetve az, akinek 2009. október 1-je után I. kategóriába sorolt játékterem engedélyezésére előterjesztett, még folyamatban lévő – azaz el nem bírált - kérelme van, amelyben nem csatolt építésügyi szakhatósági nyilatkozatot, és a játékteremnek helyet adó ingatlanra vonatkozóan, ugyanarra a rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőzően 6 hónapon belül fennmaradási- vagy használatba vételi engedélyt az illetékes szakhatóság nem adott. Abban az estben, ha a szervező korábban már lerótta a 2.200,-Ft eljárási illetéket, csak az eljárási illetékek különbözetét, azaz 7.800,-Ft-ot köteles megfizetni.

Amennyiben az I. kategóriájú játékterem kérelem esetén két szakhatóságnak kell közreműködnie (a játékterem helye szerint illetékes Jegyzőnek, valamint ha a jegyző nem rendelkezik építéshatósági jogkörrel, akkor a jogszabály által kijelölt, hatáskörrel rendelkező építésügyi szakhatósági kérdésekben eljáró szervnek), abban az esetben az ügyfélnek 10.000,-Ft + 2.200,-Ft, azaz összesen 12.200,-Ft eljárási illetéket kell fizetnie. II. kategóriájú játékterem kérelemnél a szakhatósági állásfoglalás beszerzésének illetéke 2.200-Ft.

13. Mely bankszámlára kell fizetni az ellenőrzési díjat?

Igazgatási-szolgáltatási díj:10032000-01076129

14. Változott a nyereményigazolás kiadásának az alsó határa. Ki kell-e cserélni a látogatási szabályzatot?

A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték szervező köteles a kétmillió forintot meghaladó nyereményről, a nyeremény kifizetésekor igazolást kiadni. A szervező kötelezettséget vállalhat arra, hogy a játékos kérésére a 2 millió forintot el nem érő nyeremény esetén is nyereményigazolást ad. Ebben az esetben a szervező által a látogatási szabályzatban feltüntetett összegű nyeremény elérésekor, a játékos kérésére a szervező köteles nyereményigazolást kiállítani. Ha a szervező az általa 2 millió forintnál alacsonyabb összegben megállapított összeghatárt megváltoztatja, minden esetben ki kell cserélnie a látogatási szabályzatot.

15. Változtak a személyi megfelelőséggel kapcsolatos előírások. Mi a változás lényegi eleme?

A személyi megfelelőség meghosszabbításra irányuló kérelem előterjesztésének határideje megváltozott, így a kérelmet legkésőbb a személyi megfelelőség érvényességéig kell benyújtani.

További változás, hogy az erkölcsi bizonyítvány helyett mind a természetes személy tagokra, mind a vezető tisztségviselőkre nézve a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány fogadható csak el a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelmek elbírálása során.

16. Miben változott a negyedéves időszaki elszámolás?

A negyedéves elszámolást, a negyedévet követő hónap tizenötödik és utolsó napja között kizárólag gépi adathordozón köteles a szervező benyújtani. Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy adatrögzítési hiba miatt hibás elszámolás került benyújtásra, kérheti az elszámolás ismételt, javított benyújtását. A benyújtásra nyitva álló időtartamon belül a szervező ismételten benyújthatja teljes körű időszaki elszámolását. Az időszaki elszámolás benyújtására nyitva álló időtartamot követő 15 napon belül a szervező helyesbítheti elszámolását.

Jogutódlás esetében a jogutód gazdasági társaság az átalakulást követő 30 napon belül köteles időszaki elszámolást készíteni és benyújtani az állami adóhatóságnak a jogelőd gazdasági társaságok átalakulást megelőző, még el nem számolt időszakára vonatkozóan.

A szervező tevékenységének megszűnése esetén 8 napon belül, a tevékenység saját elhatározásából való megszüntetése esetén az ennek megállapítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles időszaki elszámolást benyújtani az állami adóhatóságnak a még el nem számolt időszakra vonatkozóan.

17. Hol kell benyújtani a személyi megfelelőség éves hosszabbítását (személyi megfelelőség határidejének ismételt megállapítása)?

A személyi megfelelőség határidejének ismételt megállapítására (hosszabbítására) irányuló kérelmet és mellékleteit (a szervező által beszerzett okiratok), a Központi Ügyfélszolgálaton (1051 Budapest, Sas u. 20-22.), vagy a szervező székhelye szerinti Kihelyezett Ügyfélszolgálaton kell benyújtani, illetve postai úton a SZEF címére (1051 Budapest, Sas u. 20-22.) megküldeni.

18. A szervező gazdasági társaságot, illetve tagjait, vezető tisztségviselőit (ügyvezető) érintő változások bejelentését milyen módon kell megtenni?

Amennyiben a személyi megfelelőség határidejének megállapítását követően állt be olyan változás, amely a pénznyerő automata vagy játékterem engedélyek adattartalmát is érinti (gazdasági társaság elnevezésének, székhelyének megváltozása, továbbá a szervező gazdasági társaság átalakulása: összeolvadás, beolvadás, szétválás, kiválás) akkor azt a Központi Ügyfélszolgálati Irodán kell bejelenteni. A szervező vezető tisztségviselőjének (ügyvezető, vezérigazgató), tagjának személyében történt változás esetén a személyi megfelelőséget igazoló iratokat, továbbá a szervező gazdasági társaságra vonatkozó, a cégjegyzékben szereplő adatokat érintő változásokat, legkésőbb a cégbírósági bejegyző végzés (a létesítő okirat módosításának elfogadása) kézhezvételétől számított harminc napon belül kell bejelenteni az iratok benyújtásával.

19. A társaság nevének, illetve székhelyének változása esetén mikor kell a játékterem engedélyek cseréjére vonatkozó kérelmet előterjeszteni?

A szervező gazdasági társaság (Kft., vagy Zrt.) nevének vagy székhelyének változása esetén, a változást bejegyző cégbírósági végzés kézhezvételét követő harminc napon belül a szervező köteles benyújtani a játékterem engedélyek cseréje iránti kérelmeit.

20. Mely esetekben kell kérni a pénznyerő automata engedélyének kicserélés útján történő módosítását?

Az engedély kicserélését kell kérni a következő esetekben:

- tét- nyeremény,

- üzemmód és

- játékhelyek változása miatt.

A kicserélés díját a „PA mód” csekken kell megfizetni játékhelyenként 5.000,- Ft értékben, és a kérelmet a 7. számú formanyomtatványhoz csatolt hitelesítési bizonyítvánnyal együtt kell benyújtani.

21. Mely esetekben kell bejelenteni a pénznyerő automatán történt változásokat?

A bejelentési kötelezettséget, az alábbi esetekben kell megtenni:

- eprom csere – programváltozás

- lépésérték változás

- típusengedély módosulás

- számláló csere

- IEK

- hitelesítési bizonyítvány érvényességi időpontjának változása.

Az engedély adatait nem érintő – illetékmentes - változás bejelentést a 8. sz. formanyomtatványon kell beadni a hitelesítési bizonyítvánnyal együtt.

22. Két év időtartamra kiállított pénznyerő automata engedély esetén mit kell figyelni, illetve meddig érvényes az engedély?

A szervező az első év 11. hónapjának utolsó napjáig köteles a második évre járó igazgatási-szolgáltatási díjat megfizetni, vagy ezen időpontig a 12. hónap utolsó napján történő engedély-leadási szándékáról nyilatkozni.

Példa: Egy két év időtartamra kiállított pénznyerő automata engedélynek az érvényessége 2009. február 12-én kezdődik. Az első év 2010. február 12-én telik le. A szervező a második évre szóló díjat köteles befizetni január 31-éig. Amennyiben a szervező úgy dönt, hogy a második évben már nem üzemelteti a gépet, akkor a 20. számú nyomtatványon 2010. január 31-éig nyilatkoznia kell a 12. hónap utolsó napját (2010. február 28.) követő engedély leadási szándékáról, valamint a SZEF-től kérnie kell az engedély 12. hónap utolsó napjával történő érvénytelenítését (ebben az esetben 2010. év február hónapjának utolsó napján még üzemeltetheti a pénznyerő automatát). Amennyiben a pénznyerő automata tartós üzemképtelensége miatt az engedélyt az üzemképtelenség idejére leadják, és a pénznyerő automata az engedély érvényessége második évében is üzemképtelen, a második évre szóló igazgatási-szolgáltatási díjat ez esetben is meg kell fizetni.

23. Mikor keletkezik játékadó-fizetési kötelezettség a pénznyerő automata üzemeltetése esetén, és meddig lehet felvenni az elkészült engedélyeket?

A pénznyerő automata üzemeltetése esetén a játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni. A pénznyerő automata engedélyének felvételét követő naptól keletkezik játékadó fizetési kötelezettség. Tehát ha a hónap utolsó napja munkanap, akkor felvehető az engedély és a játékadó fizetési kötelezettség csak a következő hónaptól keletkezik.

A pénznyerő automata engedély Központi Ügyfélszolgálati Irodán történő felvételére az engedély hirdetményi közlését követő hat hónap áll rendelkezésre.

Az új játékterem engedély a hirdetményi közlést követő harminc napon belül vehető fel.

A hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja közötti idő (15 nap) az engedély felvételére nyitva álló határidőbe nem számít be.

24. Miként kell eljárni, ha a pénznyerő automata engedély érvényessége az adott hónap első napján jár le?

A szervező a fenti esetben, akkor jár el helyesen, ha a pénznyerő automatát az engedély érvényességének lejárata előtti hónap utolsó napján kivezeti a havi pénzforgalmi jelentésből, és a 20. számú nyomtatványon kéri az adott hónap első ügyfélfogadási napján az engedély lejárata előtti érvénytelenítését. Amennyiben ezt nem teszi meg, az adott hónapra érvényes engedéllyel rendelkező pénznyerő automatára vonatkozóan adófizetési kötelezettsége keletkezik.

25. Mit kell érteni a játékterem alapterületén I. és II. kategóriás játékterem esetén?

I. kategóriás játékterem esetén a játékterem alapterülete a tiszta játéktér nagysága m2-ben meghatározva.

II. kategóriás játékterem esetén a játékterem alapterülete az a terület, amelyben az engedélyezett pénznyerő automaták elhelyezése történhet m2-ben meghatározva.

26. Mit kell érteni a II. kategóriás játékterem esetén a vendégek kiszolgálására alkalmas eladótér területén, amely legalább 15 m2 kell hogy legyen?

A II. kategóriás játékteremnek helyet adó vendéglátó ipari egységben a vendégek kiszolgálására alkalmas eladótér, kizárólag az a m2-ben meghatározott terület, amelyen a tényleges kiszolgálás történik. Ebbe nem tartozik bele például a raktár. Az eladótér alapterületébe a pult által elfoglalt terület is beleértendő.

27. Hogyan kell megállapítani az I. kategóriás játékterem nagyságát?

Az I. kategóriás játékterem alapterület nagyságának m2-ben történő meghatározásánál csak a tiszta játéktér mérete vehető figyelembe, a játékterem működését elősegítő kiszolgálóhelyek (mosdó,folyosó,tároló stb.) nélkül.

A II. kategóriás játékterem alapterületének m2-ben történő megállapításánál a vendéglátó ipari egységből csak azt a területet kell figyelembe venni, ahol a pénznyerő automatát/ automaták ténylegesen elhelyezésre kerülhetnek. A vendégek kiszolgálására alkalmas eladótér nagyságát úgy kell megállapítani m2-ben, hogy abban a kiszolgáló pult által elfoglalt terület is szerepeljen, azonban figyelmen kívül kell hagyni az üzlet működését segítő külön helyiségek ( pl: mosdó,folyosó, tároló stb.) valamint a vendéglátó-ipari egységhez tartozó nyitott előtér (terasz, kerthelyiség stb) alapterületét .

Különös figyelmet kell fordítani az adattovábbítás iránti kérőlap 3. pontjának kitöltésénél arra, hogy a postázási adatoknál címzettként az APEH Szerencsejáték Felügyeleti Főosztály, címként pedig a 1372 Budapest, Pf.: 431. legyen feltüntetve.

30. Mi az oka annak, hogy a személyi megfelelőség megállapításához szükséges hatósági bizonyítvány eredetivel egyező másolatát az azt kiállító hatóságtól a szerencsejáték szervező nem kapja kézhez, miközben maga intézkedett az ügyvezetőre és/vagy tagra vonatkozóan az okirat beszerzéséről?

Amennyiben a szerencsejáték szervező társaság tagja vagy ügyvezetője maga intézkedik a hatósági bizonyítvány beszerzéséről, és a küldemény címzettjeként a saját nevét, a küldemény posta címeként azonban az APEH Szerencsejáték Felügyeleti Főosztály postafiók vagy levelezési címét jelöli meg tévesen, úgy a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság (KEKKH) a küldeményt a kérelmező ügyvezető vagy tag nevére és az APEH címére fogja postázni. Ebben az esetben a küldemény átvétele a címzett neve és címe közötti összhang hiánya miatt, tényleges kézbesítés nélkül meghiúsul és visszakerül a feladóhoz (KEKKH), noha az APEH címére megérkezik ugyan, de annak címzettje nem az APEH, hanem az ügyben eljáró természetes személy. Ebben az esetben a hatósági bizonyítvány eredeti példányát az APEH Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya sem, az eredetivel egyező másolatot pedig a kérelmező (ügyvezető vagy tag) sem kapja kézhez.

31. Mi az oka annak, hogy a személyi megfelelőség megállapításához szükséges hatósági bizonyítvány eredeti példányát az azt kiállító hatóságtól a szerencsejáték szervező kapja kézhez úgy, hogy maga intézkedett az ügyvezetőre és/vagy tagra vonatkozóan az okirat beszerzéséről?

Amennyiben a szerencsejáték szervező társaság tagja vagy ügyvezetője maga intézkedik a hatósági bizonyítvány beszerzéséről, és a küldemény címzettjeként a saját nevét, a küldemény posta címeként a saját postafiók vagy levelezési címét jelöli meg tévesen, úgy a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság az eredeti küldeményt a kérelmező ügyvezető vagy tag nevére és címére fogja postázni. Ebben az esetben a hatósági bizonyítvány eredeti példányát az APEH Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya nem kapja meg az azt kiállító hatóságtól.

Ajándéksorsolás

1. Mikor kell bejelenteni az ajándéksorsolást?

2. Kisebb értékű nyeremények esetében be kell-e jelenteni az ajándéksorsolást?

3. Illetékköteles-e az ajándéksorsolás bejelentése? (módosítva: 2009.12.03.)

4. Hogyan kell leróni az illetéket? (új: 2009.12.03.)

5. Milyen nyomtatványt kell használni az ajándéksorsolás bejelentése esetén? (új: 2009.12.03.)

6. Mi módon nyújtható be a bejelentés? (új: 2009.12.03.)

7. Mellékelni kell-e a játékszabályzatot a bejelentési nyomtatványhoz? (módosítva: 2009.12.03.)

8. Bejelentéskor mellékelni kell-e a megbízási szerződést? (módosítva: 2009.12.03.)

9. Kötelező-e közjegyző jelenléte a sorsoláson?

10. Milyen nyomtatványt kell használni az ajándéksorsolás végelszámolása esetén? (új: 2009.12.03.)

11. Mi módon nyújtható be a végelszámolás? (új: 2009.12.03.)

12. A végelszámolás elektronikus úton történő továbbítása esetén hogyan nyújtható be a sorsolásról készült közjegyzői jegyzőkönyv? (új: 2009.12.03.)

13. Milyen fizetési kötelezettségek terhelik az ajándéksorsolás szervezőjét?

14. Mely bankszámlaszámra kell fizetni a játékadót és az igazgatási-szolgáltatási díjat?

1. Mikor kell bejelenteni az ajándéksorsolást?

Az első meghirdetést megelőzően, 10 nappal korábban.

2. Kisebb értékű nyeremények esetében be kell-e jelenteni az ajándéksorsolást?

Nem a nyeremények értékétől függ egy játék ajándéksorsolásnak való minősülése, ezért kisebb értékű nyeremények kilátásba helyezése esetén is be kell jelenteni az ajándéksorsolást.

3. Kell-e illetéket leróni a bejelentéskor?

Az ajándéksorsolás bejelentésére vonatkozó eljárás illetékköteles, melynek összege 2.200 Ft.

4. Hogyan kell leróni az illetéket?

Személyesen vagy postai úton benyújtott kérelmek esetén a bejelentésre kell ragasztani az illetékbélyeget.

Elektronikus úton továbbított bejelentések esetén a Magyar Államkincstár 10032000-01012107 számú eljárási illetékbevételi számlára kell megfizetni az illetéket.

5. Milyen nyomtatványt kell használni az ajándéksorsolás bejelentése esetén?

Az APEH honlapján közzétett SZF02 sorszámú formanyomtatványt kell használni a bejelentéshez.

6. Mi módon nyújtható be a bejelentés?

A bejelentést elektronikus úton, vagy a kinyomtatott iratot postai úton, illetve személyesen lehet benyújtani.

Az utóbbi esetekben is a honlapon közzétett számítógépes programmal kell kitölteni és előállítani a nyomtatványt.

7. Mellékelni kell-e a játékszabályzatot a bejelentési nyomtatványhoz?

A játékszabályzat mellékelhető (de csak személyesen az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél, vagy postai úton küldve), ez azonban nem kötelező.

8. Bejelentéskor mellékelni kell-e a megbízási szerződést?

A megbízási szerződés megküldése nem kötelező, ennek hiányában azonban a bejelentési kötelezettség teljesítőjét tekintjük szervezőnek. A bejelentés elektronikus úton történő továbbítása esetén is csak személyesen az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél, vagy postai úton küldve mellékelhető a megbízási szerződés.

9. Kötelező-e közjegyző jelenléte a sorsoláson?

Az ajándéksorsoláson közjegyző jelenléte minden esetben kötelező, ez nem függ a kisorsolt nyeremények értékétől.

10. Milyen nyomtatványt kell használni az ajándéksorsolás végelszámolása esetén?

Az APEH honlapján közzétett SZF03 sorszámú formanyomtatványt kell használni a végelszámoláshoz.

11. Mi módon nyújtható be a végelszámolás?

A végelszámolást (hasonlóan a bejelentéshez) elektronikus úton, vagy a kinyomtatott iratot postai úton küldve, illetve személyesen az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél, lehet benyújtani. Az utóbbi esetekben is a honlapon közzétett számítógépes porgrammal kell kitölteni és előállítani a nyomtatványt.

12. A végelszámolás elektronikus úton történő továbbítása esetén hogyan nyújtható be a sorsolásról készült közjegyzői jegyzőkönyv?

Postai úton küldve, vagy személyesen az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél nyújtható be a közjegyzői jegyzőkönyv, legkésőbb a végelszámolás elektronikus előterjesztését követő 15 napon belül.

13. Milyen fizetési kötelezettségek terhelik az ajándéksorsolás szervezőjét?

Az átadott nyeremények után személyi jövedelemadót, az át nem vett nyeremények után játékadót, a felügyeleti ellenőrzésért pedig igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie a szervezőnek.

14. Mely bankszámlaszámra kell fizetni a játékadót és az igazgatási-szolgáltatási díjat?

Játékadó: 10032000-01076992

Igazgatási-szolgáltatási díj:10032000-01076129

Nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék (tombola)

1. Milyen formában kell bejelenteni a tombolát?

2. Kell-e illetéket leróni a bejelentéskor?

3. Kötelező-e közjegyző jelenléte a sorsoláson?

4. Mi a nyereményalap?

5. Kell-e személyi jövedelemadót fizetnie a szervezőnek a nyeremények után?

6. Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a szervezőt?

1. Milyen formában kell bejelenteni a tombolát?

A tombola bejelentésére formanyomtatvány nincs rendszeresítve.

2. Kell-e illetéket leróni a bejelentéskor?

Igen, 2.200 Ft összértékű illetékbélyeget kell ragasztani a bejelentésre.

3. Kötelező-e közjegyző jelenléte a sorsoláson?

A sorsoláson közjegyző jelenléte kötelező.

4. Mi a nyereményalap?

A kibocsátott sorsjegyek darabszámának és darabonkénti árának a szorzata.

5. Kell-e személyi jövedelemadót fizetnie a szervezőnek a nyeremények után?

Tombola lebonyolítása esetén szja fizetési kötelezettség nem terheli a szervezőt.

6. Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a szervezőt?

Az át nem vett nyeremények után játékadót, a felügyeleti ellenőrzését igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie a szervezőnek.

Ingatlansorsolás

1. Szerencsejátéknak minősül–e egy ingatlan sorsolás útján történő értékesítése?

2. Ki és milyen engedély alapján szervezhet ingatlansorsolást?

3. Legálisak–e az írott és elektronikus sajtóban szereplő ingatlansorsolások?

4. Változik-e a játék megítélése, ha interneten keresztül történik előzetes regisztrációval az ingatlan „kisorsolása”? (új:2010.02.04.)

1. Szerencsejátéknak minősül–e egy ingatlan sorsolás útján történő értékesítése?

Igen, mert a játékosok tétet tesznek (sorsjegyet vásárolnak), ennek fejében nyereményre válnak jogosulttá és a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt, illetve kizárólag a véletlentől függ.

2. Ki és milyen engedély alapján szervezhet ingatlansorsolást?

A szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. Ilyen típusú szerencsejáték szervezésére a Magyar Köztársaság területén kizárólag a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet, vagyis az állami játékszervező jogosult, az adott játék szervezésére vonatkozó engedély birtokában.

3. Legálisak–e az írott és elektronikus sajtóban szereplő ingatlansorsolások?

A hatályos jogszabályok alapján a játékot magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok semmilyen módon nem szervezhetik legálisan, az ilyen jellegű tevékenységük tiltott szerencsejátéknak minősül. Az engedély nélkül szervezett szerencsejáték szervezőjével szemben bírság szabható ki, illetve ezen tevékenység büntetőjogi felelősségre vonás alapjául is szolgálhat.

4. Változik-e a játék megítélése, ha interneten keresztül történik előzetes regisztrációval az ingatlan „kisorsolása”?

Nem változik a játék minősítése abban az esetben sem, ha az ingatlansorsolás teljes egészében az interneten hozzáférhető weboldalakon keresztül, előzetes regisztrációval történik.

Pókerjáték, internetes fogadás

1. Szerencsejátéknak minősül a texas hold’em pókerjáték?

2. Milyen formában kell engedélyt kérnem, ha vendéglátó egységembe egy texas hold’em póker asztalt szeretnék beállítani? (módosítva: 2010.04.30.)

3. Mik a kártyaterem működtetésének alapvető törvényi feltételei 2010. május 1-ét követően? (módosítva: 2010.04.30.)

4. Legálisak-e az Interneten lévő honlapokon található pókerjátékok és versenyek?

5. Mit kell tudni az Interneten szervezett fogadásokról? Legális-e az Interneten elérhető különböző sporteseményekre szervezett fogadás? (módosítva: 2010.04.30.)

1. Szerencsejátéknak minősül a texas hold’em pókerjáték?

A póker típusú kártyajátékok során a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt a véletlentől függ. Amennyiben a játékosok tétet tesznek, és megtett tétjeik fejében nyereményre válnak jogosulttá, a játék szerencsejátéknak minősül. (Tétnek minősül minden olyan vagyoni értékű jog, amit a játékban való részvételének feltételeként határoznak meg, így például nevezési díj, támogatói egyesületi tagdíj, belépődíj, kötelező fogyasztás stb.)

2. Milyen formában kell engedélyt kérnem, ha vendéglátó egységembe egy texas hold’em póker asztalt szeretnék beállítani?

A szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. 2010. május 1-től a szerencsejáték törvény 29/B §-ába foglalt rendelkezések és azok végrehajtási szabályai alapján lehetőség nyílik pókerjátékot kártyateremben szervezni. Tekintettel arra, hogy a törvény értelmében kártyateremben legalább 5 és legfeljebb 10 kártyaasztal helyezhető el, 1 pókerasztal üzemeltetése nem engedélyezhető. (A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit lásd bővebben a „Tájékoztató a kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról” hivatkozásban.)

3. Mik a kártyaterem működtetésének alapvető törvényi feltételei 2010. május 1-ét követően?

A kártyatermet üzemeltető társaságnak legalább 25 millió alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie. A kártyateremben legalább 5 kártyaasztalnak kell üzemelnie, azonban a kártyateremben legfeljebb 10 asztal helyezhető el.

A kártyateremben kizárólag totalizatőri, készpénzes és/vagy versenyrendszerű póker típusú kártyajáték szervezhető.

Készpénzes lebonyolítás esetén a kezdő tét az 500, illetve az 1000 forintot, illetve egy játékos által egyidejűleg beváltható összeg a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.

Verseny rendszerű lebonyolítás esetén a nevezési díj mértéke az 50 ezer forintot nem haladhatja meg.

A kártyaterem üzemeltetése a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozik.

A kártyatermet videotechnikai ellenőrzési rendszerrel kell ellátni.

(A kártyatermek üzemeltetésének feltételeit bővebben lásd a „Tájékoztató a kártyatermek üzemeltetésének alapfeltételeiről, az engedélyezési eljárás lebonyolításáról” hivatkozásban.)

4. Legálisak-e az Interneten lévő honlapokon található pókerjátékok és versenyek?

Nem folytatható belföldön vagy külföldön szervezett szerencsejátékban való részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére az állami adóhatóság nem adott engedélyt.

Magyarország területére on-line pókerjátékra szerencsejáték szervezői engedély nem került kibocsátásra, ezért valamennyi, az 1. pontban kifejtettek szerint szerencsejátéknak minősülő pókerjáték és versenyszervezésére irányuló tevékenység illegális.

5. Mit kell tudni az Interneten szervezett fogadásokról? Legális-e az Interneten elérhető különböző sporteseményekre szervezett fogadás?

Az interneten elérhető különböző sporteseményekre szervezett fogadás a hatályos szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogszabályok alapján illegális. Jelenleg Magyarországon kizárólag a Szerencsejáték Zártkörűen Működő Rt. rendelkezik internetes szerencsejáték szervezésére vonatkozó engedéllyel.

Az ilyen illegális szerencsejátékban való részvétel kizárólag a játékosok döntésétől függően és kockázatukra történhet és az esetlegesen elért nyeremény bírósági úton nem érvényesíthető a Magyar Köztársaság területén. (Bővebben lásd az ”Aktuális” menüpont „PM-SZMM-APEH NFH tájékoztató az online szerencsejátékokról” hivatkozásában.

Kártyatermek

1. Egy gazdasági társaság üzemeltethet-e több kártyatermet?

2. Mi az előzetes szakhatósági állásfoglalás és a végleges szakhatósági hozzájárulás egymáshoz való viszonya, mit jelent az építésügyi hatósági hozzájárulás?

3. Melyik személyi megfelelőséget igazoló dokumentumot kér be kizárólag az állami adóhatóság?

4. Mi a létesítő okirat?

5. Milyen szabályok vonatkoznak a 200m-es védőtávolság számítására? Figyelembe kell –e venni a kártyaterem gazdasági bejáratát?

6. Kártyaterem esetében melyek a mérésügyi hatóság által hitelesítendő eszközök, a kártyaasztalt kell-e hitelesíteni?

7. Hogyan kell meghatározni a kártyaterem alapterületét, mi a játéktér és a vendéglátó egység egymáshoz való viszonya?

8. Hogyan kell igazolni a jogszerű birtokolást, ha a kártyaterem nem a szervező tulajdona?

9. Mit kell érteni az elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszeren? Ki végezheti az auditálást?

10. Milyen szakmai–képesítési feltételeknek kell megfelelni a kártyaterem alkalmazottainak?

11. Mit kell a regisztrációnál a kamerának megfigyelni? Elegendő e a meg nem nyitott kártyaasztalokat térfigyelő kamerával megfigyelni?

12. Mennyi időre kell a szünetmentes áramforrásnak a szünetmentességet biztosítania?

13. Milyen szempontok szerint kell összeállítani a játéktervet?

14. Szervezhet-e több kártyaterem közös versenyt?

15. Lehet-e külföldi versenyre szatellitet szervezni?

16. Lehet-e pénzt váltani a kártyaasztalnál? Lehet-e mozgó pénztárat alkalmazni a kártyateremben?

17. Van-e lehetőség a készpénzes rendszerű játék során az asztal zsetonellátmányának (pót)dotálására?

18. Elkülöníthető-e pontversenyekre egy bizonyos hányad, illetve képezhető-e jackpot a nyereményalapból?

19. Milyen szempontok szerint kell összeállítani a részvételi szabályzatot?

20. Kell-e a részvételi és a pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályzatokon kívül egyéb szabályzatot (teremszabályzat, versenyszabályzat stb.) benyújtani a kérelemmel?

21. Mi indokolja költségvetés összeállítását, milyen elemeket kell tartalmaznia?

22. Jóvá kell-e hagyatni az állami adóhatósággal a tiszta játékbevétel elkülönítésére szolgáló tartódobozt?

23. Kell-e zsetonleltárt benyújtani a zsetonmintákhoz és a pótlólagosan beszerzett zsetonokhoz?

24. Lehet-e zsetonnal fizetni olyan vendéglátó egységben, amely a kártyateremben, vagy azon kívül van?

25. Milyen időszakonként kell fizetni a kártyaterem játékadóját?

26. Lehet-e honlapja a kártyateremnek? Küldhet-e sms-t, vagy e-mailt versenynaptárral?

27. Üzemeltethet-e kártyatermet pénznyerő automata és játékterem engedéllyel rendelkező gazdasági társaság? (új: 20010.06.22)

1. Egy gazdasági társaság üzemeltethet-e több kártyatermet?

Az Szjtv. értelmében ennek nincs törvényi akadálya, azonban az egyes egységek működtetésére külön-külön benyújtott kérelmek alapján kibocsátott egyedi engedélyek birtokában kerülhet sor.

2. Mi az előzetes szakhatósági állásfoglalás és a végleges szakhatósági hozzájárulás egymáshoz való viszonya, mit jelent az építésügyi hatósági hozzájárulás?

Az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló kormányrendelet (Korm. r.) értelmében a kártyaterem működési engedély kiadása iránti eljárásban a kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat (fővárosi kerületi önkormányzat) két kérdésben jár el szakhatóságként. 1.) A jegyző abban a kérdésben, hogy a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat nem tiltja-e, illetve, hogy a terem a 200 méteres védőtávolság szabályának megfelel-e. 2.) Az építésügyi hatóság településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében. Ez utóbbi eljárást azonban kizárólag akkor kell kezdeményezni, ha a kártyateremnek helyt adó építményre, ugyanerre a rendeltetésre 6 hónapon belül használatba vételi, vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki. A szakhatóság ezeket az állásfoglalásokat az ügyfél kérelmére előzetes szakhatósági hozzájárulásként a kártyaterem működése iránti kérelem benyújtása előtt adja ki, azok a kártyaterem működése iránti eljárásban a kiadástól számított 6 hónapig teljes értékűként felhasználhatók.

3. Melyik személyi megfelelőséget igazoló dokumentumot kér be kizárólag az állami adóhatóság?

A szerencsejáték szervezői társaságra és vezető tisztségviselőire vonatkozó, adóbírsággal vagy mulasztási bírsággal, továbbá adótartozással kapcsolatos információkat az állami adóhatóság saját nyilvántartásából állapítja meg. Ezen túlmenően a kérelmezőnek az engedélyezési eljárás meggyorsítása érdekében lehetősége van bármely személyi megfelelőségi dokumentumot a kérelem mellékleteként benyújtani.

4. Mi a létesítő okirat?

A létesítő okirat a gazdasági társaság alapítására vonatkozó szándékot rögzítő okirat, az Szjtv. szabályai szerint választható társasági formától függően társasági szerződés (kft.), vagy alapszabály (rt.), amelyet a kártyaterem működése iránti kérelem mellékleteként kell benyújtani.

5. Milyen szabályok vonatkoznak a 200m-es védőtávolság számítására? Figyelembe kell –e venni a kártyaterem gazdasági bejáratát?

A Vhr. értelmében a 200 méteres védőtávolság számításának tekintetében a kártyatermek esetében is a játéktermekre vonatkozó részletszabályok az irányadók, amelyek alkalmazása során a távolság kordonozással, vagy egyéb a szabályozás szellemével ellentétes módszerrel nem hosszabbítható meg, a gazdasági bejárat viszonyítási pontként nem vehető figyelembe.

6. Kártyaterem esetében melyek a mérésügyi hatóság által hitelesítendő eszközök, a kártyaasztalt kell-e hitelesíteni?

A Vhr. értelmében minden, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszközt hitelesíttetni kell a mérésügyi szervvel. A kártyatermek esetében a szervezhető játék fajtájára és sajátosságaira figyelemmel kötelezően hitelesítendő eszközként alapvetően a kártyakeverő berendezés merül fel.

7. Hogyan kell meghatározni a kártyaterem alapterületét, mi a játéktér és a vendéglátó egység egymáshoz való viszonya?

Az Szjtv. a kártyaterem alapterületének meghatározásakor két feltételt támaszt: 1.) A kártyaasztalok számától függően, asztalonként 16 m2 álljon a játékosok rendelkezésére. 2.) Ebbe a vendéglátásra szolgáló terület nem számítható bele. A kártyatermet tehát úgy kell kialakítani, hogy a kártyaasztalokra előírt törvényi minimum mellett alkalmas legyen a szerencsejáték szervezői tevékenység egészének lebonyolítására, magába foglalja a pénztár, iroda és személyzeti helyiségek, továbbá –kizárólag a játékosok igényeinek kielégítésére– a vendéglátásra szolgáló területek összességét is. A Vhr. azon rendelkezése, amelynek értelmében a kérelemhez csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát a kártyaterem alapterületére és a vendéglátásra szolgáló helyiség alapterületére vonatkozóan akként értelmezendő, hogy a vendéglátásnak elkülönülten kell történnie.

8. Hogyan kell igazolni a jogszerű birtokolást, ha a kártyaterem nem a szervező tulajdona?

A Vhr. értelmében a kártyaterem működtetése iránti kérelemhez az épület, illetve a helyiség jogszerű birtokolását igazoló okmányt, továbbá 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot kell csatolni. Ez azt jelenti, hogy minden olyan iratot csatolni kell, amelynek alapján a jogszerű birtokolás ténye kétséget kizáróan megállapítható. A csatolandó iratokra vonatkozó részletes információkat a Gyakran Ismételt Kérdések menüpont Pénznyerő automaták és játéktermek hivatkozásának 5–6. és 11. pontjai tartalmazzák.

9. Mit kell érteni az elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszeren? Ki végezheti az auditálást?

Elsődleges adatforrásként működik az akár egy célfeladatot ellátó számítógépes rendszer, ha az adat – minden egyéb közbenső bizonylat nélkül – közvetlenül (on-line módon) kerül a rendszerbe. Ilyen lehet például a beléptető rendszer. Auditálást minden olyan természetes vagy jogi személy végezhet, amelyik rendelkezik erre vonatkozó szakmai tapasztalattal (CISA, ISACA, stb.) és tevékenységére vonatkozó engedéllyel.

10. Milyen szakmai–képesítési feltételeknek kell megfelelni a kártyaterem alkalmazottainak?

A szerencsejáték jogszabályok a kártyaterem alkalmazottaira képesítési feltételeket nem állapítanak meg. A Vhr. 2012. január 1-től hatályos szabálya szakmai feltételként azt írja elő, hogy a teremvezetőnek és legalább 1 játékvezetőnek rendelkeznie kell kártyateremben, vagy játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlattal. E tekintetben a sportegyesületben szerzett gyakorlat nem megfelelő.

11. Mit kell a regisztrációnál a kamerának megfigyelni? Elegendő e a meg nem nyitott kártyaasztalokat térfigyelő kamerával megfigyelni?

Regisztráció esetében a kameráknak kártyaterembe történő beléptetés és a személyazonosítás folyamatát kell megfigyelhetővé tennie (erre a célra térfigyelő kamera nem alkalmas). A Vhr. értelmében, a kártyateremben olyan kamerákat is szükséges elhelyezni, amelyekkel a rendkívüli események, valamint a biztonsági intézkedések megfigyelhetősége az egész játéktérben és valamennyi játékhelyen áttekinthető. Amennyiben a térfigyelő kamera erre a célra alkalmas, egyéb kamerával a kártyaasztalok játékon kívüli megfigyelhetőségét nem szükséges biztosítani.

12. Mennyi időre kell a szünetmentes áramforrásnak a szünetmentességet biztosítania?

A szünetmentes áramforrásnak annyi időre kell biztosítania a működést, amíg a nyitott asztalok tevékenysége biztonságosan befejezhető, és a játékosok a zsetonjaikat vissza tudják váltani.

13. Milyen szempontok szerint kell összeállítani a játéktervet?

A játéktervnek alapvetésként a Vhr-ben meghatározott, illetve hivatkozott tartalmi elemeket tartalmaznia kell. Ezek kifejtésén túl részletesen tartalmaznia kell mindazon eljárások leírását, adatokat és információkat, amelyek mentén a kérelmező szervezői tevékenységét folytatni kívánja, mert a szervező csak a játéktervben rögzített tevékenységeket és csak az ott leírt módon végezheti. A játékterv sarkalatos pontja a nyereményalap képzésének pontos meghatározása, ezért tartalmaznia kell a készpénzes lebonyolítás esetére vonatkozó, az egy játékos által egyidejűleg beváltható 100.000 Ft értékben történő maximálásának betartását biztosító garanciális szabályokat, részletesen kell tartalmaznia a lehetséges téteket, rebuy, az add-on vásárlással kapcsolatos szabályokat, valamint a nyereményfelosztás különböző struktúráit csakúgy, mint a borravaló elfogadás részletszabályait és az asztalnyitás–asztalzárás menetét.

Készpénzes lebonyolítás esetén különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az asztalon elhelyezett induló zseton mennyiség a 100.000 Ft-ot nem haladhatja meg, mely tényt a játékvezető a játék megkezdésekor köteles ellenőrizni. A játékszabályok között szerepelni kell, hogy a játék során a játékosok az asztalra további zsetont nem helyezhetnek el, és onnan nem vehetnek el.

Verseny rendszerű lebonyolítás esetén a rebuy, az add-on vásárlása tétnek minősül és ezt figyelembe kell venni a nevezési díj Szjtv. által maximált 50.000 Ft-os határánál. A játéktervben, ez esetben is rögzíteni kell a játékvezető erre irányuló ellenőrzési kötelezettségét.

14. Szervezhet-e több kártyaterem közös versenyt?

A kártyatermekre vonatkozó, egyedi kérelmen alapuló engedélyezési struktúra nem teszi lehetővé, hogy a kártyatermek közös versenyt szervezzenek, így közös nyereményalapot sem képezhetnek.

15. Lehet-e külföldi versenyre szatellitet szervezni?

Kizárólag magyarországi versenyekre lehet szatellitet szervezni, azonban az erre vonatkozó részletes keretszabályokat a játéktervben rögzíteni kell.

16. Lehet-e pénzt váltani a kártyaasztalnál? Lehet-e mozgó pénztárat alkalmazni a kártyateremben?

A kártyaasztalnál nem lehet pénzt váltani (zsetont vásárolni), erre kizárólag a pénztárban illetve a mozgópénztárban van lehetőség. Mozgó pénztár működtetése részletes játéktervi szabályozás alapján lehetséges, azonban a helyettes pénztáros, a teremfőnök vagy a játékvezető mozgókassza- szerű tevékenységet nem láthat el.

17. Van-e lehetőség a készpénzes rendszerű játék során az asztal zsetonellátmányának (pót)dotálására?

A kártyaasztal megnyitásakor az alapdotáció (zsetonellátmány) a játék során szükséges zsetoncímletek váltásának technikai lebonyolítására szolgál. Tekintettel arra, hogy az asztalnál készpénz ellenében zseton váltása nem lehetséges, az alapdotáció összege nem, csak címlete változhat. Amennyiben az alapdotáció nem megfelelő címletezettségű, a játék során kizárólag a pénztárnál(!) lehetőség van az igényeknek megfelelő címletű zsetonok váltására, amely eljárás azonban nem minősül (pót)dotációnak, mert az alapdotáció összegszerűségét nem érinti.

18. Elkülöníthető-e pontversenyekre egy bizonyos hányad, illetve képezhető-e jackpot a nyereményalapból?

A pontversenyekre elkülöníthető a nyereményalapból egy bizonyos hányad, azonban az nem történhet a játékosok részére biztosítandó 80 %-os nyeremény visszafizetési hányadból, kizárólag a kártyaterem részére fennmaradó maximális 20 % terhére történhet. Az ezekre vonatkozó részletes szabályozást a játéktervnek tartalmaznia kell. Ugyanez vonatkozik minden egyéb jackpot jellegű elkülönítési szabályra.

19. Milyen szempontok szerint kell összeállítani a részvételi szabályzatot?

A részvételi szabályzatnak legalább a Vhr-ben meghatározott tartalmi elemeket tartalmaznia kell. Összeállításánál a játéktervi elemek indokolatlan megismétlésének mellőzésével törekedni kell arra, hogy kellő részletességgel térjen ki mindazon magatartási szabályokra és egyéb információkra, amelyek a kártyaterembe belépők és a játékosok jogait és kötelezettségeit érintik.

20. Kell-e a részvételi és a pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályzatokon kívül egyéb szabályzatot (teremszabályzat, versenyszabályzat stb.) benyújtani a kérelemmel?

A kártyaterem működtetése iránti kérelemhez csak a jogszabály által előírt szabályzatokat, tehát a részvételi szabályzatot és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos belső szabályzatot kell benyújtani. A szerencsejáték szervezésével összefüggő kérdéseket tartalmuk szerint ezekben a szabályzatokban és a játéktervben kell megfelelően szabályozni.

21. Mi indokolja költségvetés összeállítását, milyen elemeket kell tartalmaznia?

A Vhr. értelmében a kártyaterem működése iránti kérelemhez költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét) kell csatolni, amely tervezet arra szolgál, hogy az engedélyezési eljárás keretében a hatóság mérlegelni tudja, hogy a kérelmező az általa kérelmezett időszak egészére rendelkezik-e a szerencsejáték biztonságos és szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel. Ennek megítéléséhez a bevételi, költség és eredményadatok éves és összesen bontásban történő szolgáltatása ad kellő alapot, azzal hogy a veszteséggel beállított költségvetés a gazdaságossági feltételeknek nyilvánvalóan nem felel meg, ilyen költségvetés alapján a tevékenység nem engedélyezhető.

22. Jóvá kell-e hagyatni az állami adóhatósággal a tiszta játékbevétel elkülönítésére szolgáló tartódobozt?

A kártyaasztalban meghatározott célra elhelyezett tartókat az engedélyezési eljárás során nem kell külön jóváhagyatni. A tradicionális gyártók a nemzetközileg általánosan elterjedt biztonsági követelményeknek megfelelően gyártják a játékeszközöket, amelyek sértetlensége –a játékeredmények bizonylati elszámolási rendszerére is figyelemmel– a helyszíni ellenőrzés keretében megnyugtatóan ellenőrizhető.

23. Kell-e zsetonleltárt benyújtani a zsetonmintákhoz és a pótlólagosan beszerzett zsetonokhoz?

A kártyaterem működése iránti kérelemhez csatolni kell a bevezetni kívánt zsetonok valamennyi fajtájából 1-1 érvénytelenített példányt. A zsetonleltár nem ehhez kötődik, azt a kártyateremben folyó szerencsejáték meg-, vagy újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén nyitó és záró zsetonleltár formájában köteles a szervező elvégezni. Tekintettel arra, hogy a kártyateremben lévő kiegészítő játékeszközökről nyilvántartást kell vezetni, a pótlólagosan beszerzett zsetonokat is azonnal nyilvántartásba kell venni.

24. Lehet-e zsetonnal fizetni olyan vendéglátó egységben, amely a kártyateremben, vagy azon kívül van?

Az Szjtv. értelmében, a kártyateremben a játékosok részére vendéglátás nyújtható. E szabályozás és a 7. pontban kifejtettek alapján a kártyateremben történő vendéglátó szolgáltatás igénybevételéért lehet, a kártyateremtől elkülönült vendéglátó egységben nem lehet zsetonnal fizetni.

25. Milyen időszakonként kell fizetni a kártyaterem játékadóját?

Az Art. szabályai értelmében az adózó a kártyaterem után fizetendő játékadót a tárgyhót követő hó 20. napjáig köteles bevallani és megfizetni.

26. Lehet-e honlapja a kártyateremnek? Küldhet-e sms-t, vagy e-mailt versenynaptárral?

A játékosok hírközlési eszközök útján történő tájékoztatása a szervező üzletpolitikai döntése, amelyet a szerencsejáték jogszabályok nem korlátoznak. E tájékoztatás kiterjedhet minden a játékosok számára nyilvános, a kártyateremben is rendelkezésre álló információra (versenynaptár, játékismertetők, magatartási szabályok és részvételi feltételek nyitvatartási idő stb.), azonban nem terjedhet ki a kártyaterem belső szabályzataira és játéktervére.

27 . Üzemeltethet-e kártyatermet pénznyerő automata és játékterem engedéllyel rendelkező gazdasági társaság?

Az Szjtv. 26. § (3) bekezdése értelmében játékteremben pénznyerő automatát, a 29/B § (3) bekezdése értelmében kártyateremben kártyajátékot kizárólag e célból létrehozott gazdasági társaság üzemeltethet/szervezhet. Ez azt jelenti, hogy a két szerencsejáték szervezői tevékenység egyidejűleg nem folytatható. A pénznyerő automata és játékterem engedéllyel rendelkező társaságnak e tevékenységét meg kell szüntetnie és ezt a tényt a kártyaterem működésének engedélyezése iránti eljárásban, a személyi megfelelőség megállapítására irányuló külön kérelem benyújtása során iratokkal igazolnia kell.

Licitjáték

1. Milyen két alaptípusa van az interneten elérhető honlapokon keresztül szervezett licitjátékoknak?

2. A hagyományos, illetve a fordított licitjáték esetében a nyerés vagy a vesztés a játékosok licitálási stratégiájától vagy a véletlentől függ?

3. Szerencsejátéknak minősülnek-e az interneten elérhető honlapokon keresztül lebonyolított licitjátékok?

4. Ki szervezhet szerencsejátéknak minősülő licitjátékot?

5. Legálisak–e az interneten keresztül elérhető szerencsejátéknak minősülő licitjátékok?

1. Milyen két alaptípusa van az interneten elérhető honlapokon keresztül szervezett licitjátékoknak?

A hagyományos licitjáték esetében a licittárgy megvásárlásának jogát a licitálásra nyitva álló időtartamon belül utoljára legnagyobb tétet tevő licitáló, a fordított licitjáték esetében a legkisebb egyetlen licitet tevő játékos nyeri meg.

2. A hagyományos, illetve a fordított licitjáték esetében a nyerés vagy a vesztés a játékosok licitálási stratégiájától vagy a véletlentől függ?

A licitjáték végeredményére számos tényező hat (hányan és mikor licitálnak, milyen számot tettek meg licitjükben, mennyire tőkeerősek a licitálók), azonban ezen tényezők mindegyike visszavezethető a véletlenre, így a nyerés vagy a vesztés mindkét típusú játék esetében túlnyomórészt a véletlenen múlik.

3. Szerencsejátéknak minősülnek-e az interneten elérhető honlapokon keresztül lebonyolított licitjátékok?

Igen, amennyiben játékosok tétet tesznek (például krediteket vásárolnak), ennek fejében nyereményre válnak jogosulttá és a nyerés vagy vesztés túlnyomórészt, illetve kizárólag a véletlentől függ (lásd a 2. pontban megfogalmazottakat).

4. Ki szervezhet szerencsejátéknak minősülő licitjátékot?

5. Legálisak–e az interneten keresztül elérhető szerencsejátéknak minősülő licitjátékok?

Nem. Magyarország területére on-line licitjáték szervezésére vonatkozó szerencsejáték szervezői engedély nem került kibocsátásra, ezért valamennyi ilyen tevékenység illegális. Az engedély nélkül szervezett szerencsejáték szervezőjével szemben bírság szabható ki, illetve ezen tevékenység büntetőjogi felelősségre vonás alapjául is szolgálhat.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény által nem nevesített szerencsejátékok

1. Mely játékok minősülnek szerencsejátéknak?

2. Mik az Szjtv. által nevesített szerencsejátékok?

3. Kiterjed-e az Szjtv. hatálya a szerencsejáték 1. § (1) bekezdésében szabályozott definíciójának megfelelő, de az Szjtv. által nem nevesített szerencsejátékokra is?

4. Adható-e engedély olyan, szerencsejátéknak minősülő játék szervezésére, amely nem tartozik az Szjtv. által nevesített szerencsejáték-fajták közé?

1. Mely játékok minősülnek szerencsejátéknak?

Az Szjtv. 1. § (1) bekezdése értelmében szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.

Ahhoz tehát, hogy valamely játék szerencsejátéknak minősüljön, az Szjtv. által szabályozott három alábbi feltételnek együttesen fenn kell állnia a játékkal összefüggésben:

a) legyen tétfizetés,

b) a játékos a játékban való részvétellel pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá,

c) a nyerés vagy vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlenen múljon.

2. Mik az Szjtv. által nevesített szerencsejátékok?

Az Szjtv. az alábbi szerencsejáték-fajtákat nevesíti:

a) sorsolásos játék,

b) nem sorsolásos játék - pénznyerő automata üzemeltetése,

c) kaszinójáték,

d) fogadás.

3. Kiterjed-e az Szjtv. hatálya a szerencsejáték 1. § (1) bekezdésében szabályozott definíciójának megfelelő, de az Szjtv. által nem nevesített szerencsejátékokra is?

Az Szjtv. hatálya az ilyen szerencsejátékokra is kiterjed.

4. Adható-e engedély olyan, szerencsejátéknak minősülő játék szervezésére, amely nem tartozik az Szjtv. által nevesített szerencsejáték-fajták közé?

Szerencsejáték szervezésére engedély kizárólag az Szjtv. által nevesített szerencsejáték-fajtákra, az Szjtv. által előírt feltételek teljesülése esetén, az Szjtv.-ben meghatározott szervezői kör részére adható. Olyan szerencsejátékra, amely nem felel meg egyik, az Szjtv. által nevesített szerencsejáték-fajtának sem, engedély nem adható. Az engedély nélküli, tiltott szerencsejáték szervezését az állami adóhatóság szankcionálja, továbbá a jogszabályi feltételek fennállása esetén a nyomozószervnél büntetőeljárást kezdeményez.