A 2005. november 1-jén hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), és a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.), valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X.21.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezései az engedélyezési eljárással kapcsolatban is változásokat eredményeztek.
A játékterem engedélyezése iránti kérelem előterjesztése esetén a Vhr. – új iratként – a játékteremnek helyet adó ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának csatolását is előírja. E tulajdoni lapon a körzeti földhivatal által kiállított hiteles vagy a közjegyző által hitelesített tulajdoni lap másolati példányát kell érteni.
A tulajdoni lap csatolásának jogszabályi háttere az, hogy a Ket. alapján a Szerencsejáték Felügyeletnek (SZF) az engedély kiadása előtt teljes körűen fel kell tárnia a tényállást, amelybe beletartozik az Szjtv.-ben és a Vhr.-ben előírt, a játékterem jogszerű birtoklását igazoló okiratok vizsgálata is.
A játékterem jogszerű birtoklását a szervezők többnyire a játékterem bérletére vonatkozó szerződéssel igazolják.
Amennyiben a szervezőnek a helyiséget játékterem üzemeltetése céljából bérbeadó személy (ez II. kategóriájú játékteremnél leggyakrabban a vendéglátó üzlet működési engedélyének jogosultja) nem tulajdonosként jár el, akkor a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 38.§ (3) bekezdése értelmében a helyiség bérbeadásához (albérlet) szükséges a helyiséget bérbeadó személy ( tulajdonos , haszonélvező, stb.) hozzájárulása is.
A földhivatalok által vezetett ingatlan-nyilvántartás közhitelű. Az ingatlanra vonatkozó jogokat tartalmazó hiteles tulajdoni lapot az ingatlan fekvése szerinti körzeti földhivataloktól lehet beszerezni.
Amennyiben a játékterem jogszerű birtoklása igazolásaként benyújtott szerződésen szereplő bérbeadó személye és a tulajdoni lapon feltüntetett ingatlannal rendelkezni jogosult személy eltér, és a szervező a hozzájárulást nem csatolta, a kérelmezőt az SZF hiánypótlásra szólítja fel.
Amennyiben az ingatlan tulajdoni lapján haszonélvező van feltüntetve, akkor a haszonélvező a Ptk. 159.§ (2) bekezdése alapján a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog (esetünkben a vendéglátó üzlet, I. kategóriás játékteremnek helyet adó helyiség) használatára nem tart igényt. Tehát, ha a haszonélvező – játékterem létesítése céljából – ellenérték fejében bocsátja a szervező használatába a vendéglátó üzlet egy részét vagy az I. kategóriás játékterem kialakítására alkalmas helyiséget, akkor az engedély kiadásához szükséges lesz a tulajdonos előzőek szerinti nyilatkozata is.
Amennyiben az ingatlanon a tulajdonjog meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg, akkor a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet, azonban ha azt el akarja adni vagy bérbe (azaz saját tulajdoni hányada az egész vendéglátó üzletre kiterjed, és annak egy részét játékterem létesítése céljából szerencsejáték szervezőnek kívánja bérbe adni) haszonbérbe akarja adni, akkor erre a többi tulajdonos társat egy kívülállóval (pl.: egy szerencsejáték szervező gazdasági társasággal) szemben elővásárlási, előbérleti (játékterem létesítése esetén ez a tipikus jogviszony) előhaszonbérleti jog illeti meg.
A tulajdonosnak csak abban az esetben kell megfelelő irattal igazolnia azt, hogy a többi tulajdonostárs nem élt az előbérleti jogával, amennyiben a tulajdonostársak azt másképp (pl.: szerződés) nem rendezték. A Ptk.-tól eltérő rendezést azonban szervezőnek okirattal kell igazolnia .
Az Szjtv. és a Vhr. szerint a játékterem üzemeltetésének engedélyezéséhez a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása (továbbra is) szükséges arról, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az építésügyi és szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelel, valamint hogy a játékterem működéséhez hozzájárul.
Amennyiben az ügyfél (szervező) nem csatolja kérelméhez a szakhatósági állásfoglalást (ennek beszerzésére a Ket. szerint nem köteles), akkor azt a Ket. 44.§ (2) bekezdése alapján az SZF megkeresés útján szerzi be.
Amennyiben viszont csatolja a 6 hónapnál nem régebben kiállított szakhatósági állásfoglalást (a szakhatóság nem tagadhatja meg az állásfoglalás kiadását, ha az ügyfél közvetlenül hozzá terjeszti elő annak kiállítására vonatkozó kérelmét), akkor a Ket. 44.§ (6) bekezdése szerint az érdemi döntést hozó szerv (SZF) megkeresi a szakhatóságot arra vonatkozóan, hogy az állapítsa meg (szakhatóságnak kell megállapítani) az SZF-hez és a hozzá (szakhatóság) benyújtott kérelmek tartalmi azonosságát (ez a gyakorlatban a címek és a játéktermek kategóriájának egyeztetését jelenti).
A jegyző válaszának megérkezéséig az ügyintézésre vonatkozó eljárási határidő nyugszik. A megállapító döntés birtokában amennyiben egyéb jogszabályi feltételek fennállnak (a szakhatósági állásfoglalás megfelelő tartalommal kiállításra került, a játékterem jogszerű birtoklása igazolt, a látogatási szabályzat megfelelő – feltünteti többek között azt is, hogy a túlzásba vitt szerencsejáték mentálhigiéniás problémákat okozhat, illetve szenvedélybetegség kialakulásához vezethet -, a szervező személyi megfelelősége érvényes, a tényállás egyébként tisztázott) az engedély kiállítható.
Budapest, 2005. november 30.